35.Fejezet-Vágyak tánca...

Sziasztok....hát nem is tudom hol kezdjem....tudom késtem a résszel,és nem is jeleztem hogy mikor hozom. nagyon sajnálom....mehetek augusztusban pótvizsgára,szóval most nagyon nem vagyok a toppon....nem tudom, hogy mikor hozom az új részt de sietek ahogy tudok ígérem:) remélem tetszeni fog fog ez a rész.továbbra is számítok rátok,és a véleményeitekre :) kellemes olvasást :)pusz :*

                                                                                                            

*Harry szemszöge*

Most az egyszer úgy érzem hogy minden rendben van az életemben. Leginkább Bellával. Szavakba nem tudom elmondani hogy mennyire hiányzott,vágytam rá. 

Kimerem jelenteni hogy tudom mi a szerelem. Eddig nem tapasztaltam,nem éreztem ilyet mint most. Ami még boldogabbá tesz az hogy ő is viszont szeret. Testem minden négyzetcentimétere bizsereg ha megcsókolom,vagy csak mélyen a szemébe nézek. Pillantása mindent elárul amikor rám néz. Boldognak akarom őt látni,örömöt akarok neki okozni. Aranyos volt mikor attól félt hogy lezuhanunk,vagy amikor elmondtam neki hogy hova hoztam. Szeme csak úgy csillogott,és egy csókot kaptam jutalmul. Kiakarom hozni őt a börtönből hogy magam mellett tudhassam,biztonságban. A reptéren hívtunk magunknak taxit,és elmentünk egy szállodába. 

Nem akár milyen szobát vettem ki magunknak,mert Bella a legjobbat érdemli. 

-Tessék a lakosztályuk!-mondta egy fiatal fiú aki kísért minket,és hozta a csomagjainkat. Kinyitotta előttünk az

ajtót,és egy hatalmas nappilit pillantottunk meg.
-Köszönjük!-mondtam a srácnak,és adtam neki borra valót is. Miután ezzel végeztem Bella után mentem aki kint állt a teraszon. Keze a korláton volt,haját fújta szél. Mögé léptem,átkaroltam a derekát és lágy csókot hintettem a nyakára. Éreztem ahogy karomban megborzongott a csók hatására. 
-Lemegyünk a partra?-fordult felém és kezét össze kulcsolta a nyakamon.
-Lemehetünk,de valami szexi bikinit vegyél fel.-néztem a szemébe.
-Te perverz.-mondta majd kibújt a karomból és elindult a hálószoba felé.

-Nem is vagyok az. Most meg kéne sértődnöm ugye tudod?-mentem utána,de megtorpantam az ajtóban a látvány miatt. Bella egy száll fehér neműben állt nekem háttal és épp a melltartóját akarta kicsatolni,de hátra nézett.
-Harry menj ki.-akadt ki.
-De hát már láttalak meztelenül.-kajánul vigyorogtam hogy zavarba hoztam.
-Nem is tudtam hogy téged zavarba lehet hozni.-léptem közelebb hozzá.
-Igen is zavarba lehet hozni. Nagyon lefogytam,és rossz az alakom. Kérlek menj ki!-kérlelt. Mosolyognom kellett rajta. Szerintem épp ellenkezőleg. Gyönyörű alakja van.
-Gyönyörű alakod van.-mondtam neki és megpusziltam a homlokát. Mélyeket lélegzett,szerintem félt hogy itt helyben letámadom.
-Had segítsek,jó?-vigyorogtam.
-Nem Harry. Egyedül is feltudok öltözni.-ellenkezett.
-Kérlek. Ígérem nem csinálok semmi olyat amit nem akarsz.-tettem a kezem a szívemre.
-Ígéred?-mosolygott Bella. Válasz helyett megcsókoltam. Kezemet lassan felvezettem a hátára,és megfogtam a melltartó kapcsát. Bella remegett az érintésemtől,és mertem remélni hogy nem azért mert fél,hanem mert ezzel izgatom őt.
-Legszívesebb most azonnal magamévá tennélek.-súgtam bele a fülébe. Gyorsabban vette a levegőt megfogta a pólóm alját. Elkezdte feljebb húzni,mire nekem egy vigyor ült ki az arcomra. Kikapcsoltam a melltartóját és a földre hajítottam. Bella segített kibújni a pólómból,és ő is a földre dobta.
-Szeretlek.-mondta majd megcsókolt. Tenyerem közé vettem az arcát,és így viszonoztam a csókot. Kezem alatt éreztem hogy Bella arca forró. Bella megfogta a nadrágom szélét az egyik kezével a másikkal pedig kigombolta. A ruha leesett rólam,amint érezte hogy semmi nem köti. Kiléptem belőle,de csókunk közben sem ért végett. Megfogtam a derekát,és az ágyra döntöttem. 
-Én is szeretlek.-mondtam neki majd újra megcsókoltam. Bella a bal kezével bele markolt a seggembe,mire én kicsit meghúztam alsó ajkát.
Olyan kiszolgáltatottnak tűnt alattam,és védtelennek. Mindig magam mellett akarom őt tudni. 
-Harry...-távolodott el tőlem. Nem értetettem miért távolodott el tőlem. Szemében még mindig láttam a vágyat.
-Még mindig a partra szeretnék menni.-mondta szinte suttogva. Szemeim majd kiestek a helyéről. Most szórakozik velem? Ilyenkor akar mikor már kezdtem beindulni?
-Micsoda?-mondtam,és a hangomon lehetett hallani hogy nem nagyon akarok a partra menni.
-Menjünk le a partra.-ismételte Bella. Nem értettem hogy minek akar ennyire a partra menni,de ez is az ő napja. Miatta vagyunk itt elvileg.
-Rendben.-sóhajtottam feladóan. Lemásztam róla,de előtte gyorsan megpusziltam a mellkasát. Ő erre kicsit meghúzta a hajam. Értetlenül néztem rá,mire ő felnevetett. 
-Min nevetsz?-mondtam össze húzott szemöldökkel.
-Semmin.-felelte majd lelökött magáról,mire én leestem az ágyról. 
-Hé. Ezért még kapsz.-álltam fel.
-Majd meglátjuk.-kacsintott majd gyorsan felhúzta a bikini felsőjét. Én is átöltöztem,utána pedig megkerestem a napszemüvegem. Bella egy strand táskába tett két darab törölközőt és nap tejet,majd elém állt. 

-Mehetünk Don Huan.-mondta. Bezártuk a lakosztály ajtót,és össze kulcsoltuk az ujjainkat. Egész végig beszélgettünk átlagos dolgokról. Amikor leértünk a partra Bella lefeküdt egy napozó ágyra,és én is követtem a példáját  Egy ideig csendben voltunk majd Bella megszólalt.
-Bekened a hátam nap tejjel?-nézett rám.
-Persze,de az enyémet is befogod.-vigyorogtam rá.
Bella a hasára feküdt,én meg ráültem a lábára. 
-Nehéz vagy.-nevetett.
-Nem is vagyok.-csíptem meg egy kicsit. Miközben kentem a hátát kikapcsoltam a bikini felsójét,hogy ott is bekenjem.

-Héé. Kapcsold vissza.-szólt rám.
-De hát ott is be kell kenni.-adtam az okost.
-Persze...itt nem fogsz levetkőztetni Styles.-nevetett ismét. Mikor végeztem,Bella felkelt és elindult a víz felé.
-Nem jössz?-fordult felém. Teljesen más,nem olyan mint amilyennek megismertem. Éreztem hogy van egy ilyen oldala,csak rejti mindenki elől.
Felálltam,és mellé sétáltam.
-Más fel a hátamra.-mondtam neki.
-De ha elejtesz akkor véged.-felelte. Rámászott a hátamra,és elindultunk a víz felé. Sokan néztek minket,biztos voltam benne hogy felismertek. Néhány lány elindult felénk,de utána mégis vissza fordultak. Mikor beléptem az vízbe,kicsit kirázott a hideg. Először hideg volt, de ahogy egyre beljebb mentem egyre melegebb lett. Már a derekamig ért a víz mikor megálltam és Bella lemászott rólam.
-Nem félsz hogy meglátnak velem?-kérdezte
-Mi? Ezt nem értem.-mondtam,és tényleg nem értettem.
-Tudod egy gyilkossal.-hajtotta le a fejét.
-Nem érdekel Bella. Szeretlek,és ezen senki és semmi nem tud változtatni.-emeltem fel a fejét,hogy a szemébe tudjak nézni. Tényleg nem érdekelt mások véleménye,míg anyám,Gemma és a srácok mellettem állnak. 
-Ha kell az egész világnak elmondom hogy szeretlek.-csókoltam meg. Látszott rajta hogy megkönnyebült.
-Mindenki figyeljen. Szeretem Bella Milfroodot.-kiabáltam. 
-Szeretem Bellát,és mindig is szeretni fogom.-kiabáltam.
-Hallgass mindenki minket néz.-fogta be Bella a számat,de látszott rajta hogy örül neki.
-Most már mindenki tudja,úgy hogy nem kell félned.-mondtam neki majd magamhoz húztam. Hagytam hogy a hullámok magukkal ringassanak minket. Olyan béke,és nyugalom van itt,senki sem zavar minket. Pont ahogy terveztem. 
-Harry...-nézett fel rám Bella.
-Igen kicsim?-kérdeztem.
-Menjünk fel a szobánkba.-húzta mosolyra a száját. Először nem értettem hogy miért,de amikor Bella megfogta a gatyám szélét leesett.
-Mire várunk még?-fogtam meg a kezét,és elkezdtünk a part felé menni Mikor kiértünk a partra,es olyan Őt éves kislány jött oda hozzám az anyukájával. A kislány úgy nézett ki mint abban az álmomban,amelyikben a Bellával közös lányunk meghalt. 
-Gyerünk kicsim. Köszönj neki.-bíztatta a kislányt az anyukája. A kislány csak nézett engem,de nem mert megszólalni.

                                                               

-Szia pöttömke.-guggolt le Bella hozzá.
-Hogy hívnak?-kérdezte tőle.
-D...Darcy..-dadogta. Szemeim kidülledtek a döbbenettől.
-Hány éves vagy Darcy?-fogta meg a kezét a szerelmem.
-Négy éves vagyok.-motyogta. 

Aranyos kislány volt,szeme csak úgy csillogót ahogy engem nézett. Én csak álltam egy helyben,ledermedtem,nem tudtam megszólalni. 
-Szereted a One Directiont?-kérdezett újból Bella.
-Igen,és egy aláírást akartam kérni Harrytől.-nézett fel rám. Lejátszottam magamban az álmom. Minden részletre jól emlékeztem. Zokogtam,ahogy tartottam a karomban a kislányomat.
-Harry.-Bella hangja hozott vissza a való világba.
-Tessék?-néztem le rá. Még mindig a kislány előtt gugolt.
-Adsz neki atógrammot?-nézett rám. Persze.-sóhajtottam. Én is leguggoltam Bella mellé és rámosolyogtam a kislányra.

-Van toll,és papír?-kérdeztem tőle.
-A pólómra szeretném.-mosolygott rám.
-Gyere közelebb.-fogtam meg a kezét. Ráírtam a polójára ezt: "Szertetettel Harry Stylestól Darcynak,a legnagyobb rajongómnak örök emlékül."
-Kész is.-adtam egy puszit az arcára. 
-Köszönöm.-őlelt meg. Ránéztem Bellára aki csak mosolygott. Elbúcsúztunk tőlük,és elindultunk az eredeti célunk felé,pontosabban a hálószobánkba. Hátam mögött hallottam ahogy Darcy azt mondja az anyjának.
-Anya valóra vált az álmom. Mosolyognom kellett ezen. Korához képest érett kislány. 
Lifttel mentünk fel a szobánkba. Bella egyből a fürdőszobába ment,én pedig a hálónkba  Behúztam a sötétítő függönyt,utána leültem az ágyra. Hallottam ahogy Bella kijön a fürdőből,és mivel sötét volt a szobában a háta mögé léptem,átkaroltam a derekát,és a fülébe súgtam.
-Most nem menekülsz.-mondtam majd magam felé fordítottam.
-Nem is állt szándékomban.-felelte majd megcsókolt. 

Csókunk egyre gyorsabb és szenvedélyesebb lett. Bella a tarkómra vezette kezét,és úgy túrt bele a hajamba. Elkezdett vezetni az ágy felé,majd egy hirtelen mozdulattal lelökött rá. 
-Nocsak..nocsak,miket tudsz még?-vigyorogtam rá. Ő válasz helyett ráült a csípőmre majd egy lágy puszit hintett a hasamra. 
-Most kínozni foglak.-mosolygott rám,majd megcsókolt. Mellkasom rendezetlenül emelkedett és sülyett. Kezemmel megfogtam Bella fenekét,és megszorítottam.
-A-a.-távolodott el. Teljesen kiszolgáltatottnak éreztem magam ebben a pillanatban. Szívem majd kiugrott a helyéről örömömben.

-Most rajtam a sor hogy örömöt okozzak neked.-súgta ajkamba,majd ismét letámadott ajkával. Érezem hogy ez lesz életem egyik legszebb éjszakája.

34.Fejezet! -"Szeretlek!"

• sziasztok!!!! Meghoztam az új részt,és remélem ez a rész is tetszeni fog nektek. :)  Nagyon jól esnek a komijaitok,el sem tudjatok képzelni hogy mennyire örülök nekik. :) Bár jobb lenne ha részéletesebben írnátok le a véleményeteket....nem is rizsazok itt tovább jó olvasást:) pusz:*
  
  
  
  
                                                    
  
  

  *Bella szemszöge*

  Amikor végre megtaláljuk azt, ami hiányzott az
  életünkből úgy becsüljük, mint ha még abban a pillanatban el is veszítenénk. Hogy azután ez a
  pillanat milyen hosszúra nyúlik az már nem feltétlenül rajtunk áll. 

  De amíg azzal a személlyel lehetek aki nekem a világot jelenti.Akkor semmi sem számít. Harry nem árulta el hogy hova megyünk,mert szerinte így jobban megfogok lepődni. 

  Amikor elhagytuk a börtönt,elmentünk egy ruha boltba,mert szerinte kellenek új ruhák,bikinik. Jó volt látni perverz vigyorát mikor mindig megmutattam neki az aktuális ruhákat. 

  -Gyönyörű vagy benne!-jött oda hozzám,és apró csókot hintett ajkamra.
  -Az első tíz ruhára is ezt mondtad!-kacsintottam rá. Kezeit derekamra vezette,és jobban magához ölelt.
  -Mert nem tudok választani! Mindegyik jól áll!-mondta.

  -Hazudsz!-nevetettem fel,miközben engem fürkészett szemével.
  -Hazudnék én neked?-kérdezte felvont szemöldökkel.
  -Nem tudom...-feleltem halkan.
  -Gyere!-fogta meg a kezem,és behúzott a próba fülkébe. Elhúzta a függönyt,és közel jött hozzám.
  -Mire készülsz?-kérdeztem. Nem válaszolt semmit,hanem neki lökött a falnak. Megcsókolt,és kezével a combomat kezdte cirógatni. Csókunk egyre vadabb lett,és követelőzőbb  Hirtelen áttért a nyakamra,és a ruha pántját letolta a vállamról.
  -Harry!-mondtam lihegve.

  Nem figyelt arra hogy mit mondtam,vagy teszek,csak érezni akart engem,így másfél hónap elteltével. Bőre illata elkábított,és nem tudtam másra koncentrálni,csak rá. Még mindig a nyakam kényeztette,és hirtelen ötlettől vezérelve,kiszívta. .
  -Harry! Kérlek ne itt!-toltam el magamtól. 

  Majd megfogtam a szívás helyét,mire felszisszentem.
  -Ez most mire volt jó?-szegeztem neki a kérdést.
  -Az enyém vagy! Megtehetem!-felelte úgy mintha nem számítana hogy mit tett.

  -De akkor sem kellett volna!-akadtam ki! Feleslegesnek tartottam ezt amit Harry művelt velem,mert nem kell ahhoz kiszívni a nyakam hogy tudják hogy az övé vagyok. 
  -Sajnálom...én csak....mindegy hagyjuk..-mondta majd elfordult,és kezét a függönyre tette. Épp időben fogtam meg a kezét és húztam vissza magamhoz. Ő értetlenül nézett rám,de én csak megcsókoltam.
  -Kívánlak!-súgtam a fülébe,majd én is elkezdtem szívni a nyakát. Halk morgás jött ki a száján.Amin én csak elmosolyodtam a csókunkba. Beletúrtam göndör fürtjeibe,és kicsit meghúztam őket. Ő a falnak nyomott a testével,és kezét ismét felvezette a combomra.
  -Mennünk kell mert lekéssük a gépet!-távolodott el hirtelen tőlem.
  -Oké...-mondtam kissé akadozva,mert még a hatása alatt voltam az imént történtek miatt.
  -De nyugi,még folytatjuk,csak kényelmesebb helyen.-súgta a fülembe.
  -Szavadon foglak!-feleltem.
  Amikor felszálltunk a repülőre,Harry előtte bekötötte a szemem,hogy ne lássam hova megyünk.Izgatott voltam,a gyomrom görcsbe rándult az idegességtől,mert köztudott hogy nem szeretek repülni.

  -Harry! Mi van ha lezuhanunk?-fogtam meg a kezét már a repülön ülve,és várva hogy felszálljunk.
  -De hogy fogunk lezuhanni!-nevetett fel.
  -Köszi hogy kiröhögsz!-fontam össze a kezem a mellkasom előtt.
  -Jajj Bella olyan vagy most mint egy gyerek!-karolta át a vállam,miközben bele puszilt a hajamba.
  -Hova viszel?-fordultam felé,és próbáltam boci szemekkel nézni rá.
  -Nem árulom el. Majd meglátod!-kacsintott rám. 

  

                                                          

  
  

  
  

  
  

  Pillantásával rabul ejtett megint mint a próba fülkében. Harry mélyen a szemembe nézett,majd az ajkamra. Jobb kezével kóborló hajtincseimet a fülem mögé tűrte majd megcsókolt. Csókja édes volt mint a méz. Nyelvünk most lassú táncot járt,és én újra a fellegekben éreztem magam.

  -Kedves utasaink! Kapcsolják be az öveiket,megkezdjük a felszállást!-mondta be egy női hang a "parancsot".
  Össze rezzentem,de Harry magához húzott,miközben simogatta a kézfejem.
  -Vigyázok rád!-nézett a szemembe. 
  Már vagy egy órája hogy repültünk mikor elnyomott az álom. Fejem Harry vállán pihent,miközben ő zenét hallgatott mellettem. Mikor már mélyen aludhattam Harry szólongatott,és rázta a vállam.

  -Kicsim! Megérkeztünk!-puszilta meg az arcom. 
  -Ilyen hamar?-kérdeztem tőle.
  -Őt órás volt az út!-nevettet fel!
  -Ilyen sokat aludtam?-tűnődtem el.
  -Gyere! Menjünk a csomagjainkért.-mondta Harry és megfogta a kezem. Csendben mentünk a csomagjainkért,mikor megláttam egy hatalmas épületet az ablakon keresztül.
  -Elmondod hol vagyunk? kérdeztem meg tőle.

  -Szerelmem! Isten hozott Dubai-ban!-mondta mosolyogva,nekem pedig az állam esett le.

                                             

  
  

  *Aria szemszöge*

  Amióta megtudtam hogy egy élet növekszik bennem,egészségesebben eszek,és mozgok. Félek hogy nem leszek jó anya,hogy rosszul fogom a gondját viselni,de ilyenkor ki nem fél? 

  Anya szerint ez természetes,de tudja hogy jó anya leszek. Bár amikor megtudta hogy hogy állapotos vagyok,kiakadt hogy 19 évesen lettem állapotos,de utána elfogadta hogy ez ellen már nem lehet mit tenni.

  Mivel ő is ellenzi az abortuszt,és én is,ezért ez az ötlet alapból elvolt vetve. 

  Örökbe sem adnám,mert ő az én kisbabám,én bennem növekszik. Minden este beszélek hozzá,abban a reményben hogy hallja,és érti mit mondok neki. 

  Az orvos szerint a hatodik hétben járok. Iannek félek elmondani hogy Zayn gyereke növekszik bennem,és az az igazság hogy mióta tudom,az ő társaságát is kerülöm. Félek attól hogy mit szólna hozzá,és hogy velem hogy viselkedne.

  Épp a munka helyemre igyekszem mert Hugo szerint van egy fontos kampány a divat háznál, és mi is bele kerültünk ebbe.. Hogy pontosan mi ez a munka nem tudom,de biztos jó lehet. Leparkoltam a szokásos helyemre,és kiszálltam a kocsiból. Útközben a munkatársaimmal találkoztam akik mosollyal az arcukon köszöntek nekem.

  -Jó reggelt Aria! Köszönöm hogy eljöttél.-jött oda hozzám Hugo,és megölelt  Látszott rajta hogy mostanában nem a toppon van. Látszik rajta hogy hiányzik neki Bella,hogy valakivel beszélgessen,hogy kiöntse a lelkét. Karikásak a szemei,alig alszik. 

  -Minden rendben van?-kérdeztem tőle.

  -Persze csak ez a sok munka...kihullik tőle az összes hajam.-túrt bele a hajába.
  -Nem erre gondoltam..-mondtam neki.
  -Hiányzik. Egyszerűen hiányzik Bella. Semmi sem olyan mint amikor itt volt.-ült le egy székre,és a kezébe temette az arcát. Leguggoltam elé,és megfogtam a térdét.
  -Hugo,figyelj rám. Bemegyünk meglátogatni majd?-hoztam fel neki az ötletem.
  -Eljönnél velem? De miért? Hiszen az elején szemét volt veled.-hitetlenkedett.
  -De azóta kedvesebb lett velem-.mondtam neki mosolyogva. Akartam vele tudatni hogy én támogatom őt,hogy mellette állok.
  -Amúgy meg milyen kampány ez amiért ide hívtál?-jutott hirtelen az eszembe,az amiért végül is itt vagyok.
  -Tényleg! El is felejtettem hirtelen!-csapott a homlokára.
  -Akkor elmondanád?-nevettem fel.
  -Persze! Lesz ez a Red Nose Day,és a One Directionnel együtt elvállaltuk hogy néhány modellünk elmegy velük Ghanaba,és én rád gondoltam.-nézett a szemembe.
  Én a hír hallatán még levegőt is elfelejtettem venni. 
• Nem lehetek Zaynel egy légtérben,az veszélyes lenne számomra. Szívem hevesen vert,és kár lett volna tagadni hogy legbelül örültem ennek,de egy másik énem kiabált hogy ne menjek bele. 
• De ezt a kisgyerekek miatt tennénk,akik szenvednek és rossz körülmények között élnek. Néhányuk meg sem éli az egy évet sem. Mi akik megtehetjük miért ne segíthetnénk rajtuk? Furdalna a lelkiismeret hogy segíthettem volna rajtuk de nem tettem meg.
  -Benne vagyok.-fogtam meg Hugo kezét,aki fel lélegzett. 

                                                     

 

       *Louis szemszöge*

Ma reggel is másnaposan keltem fel. 

A nap sugarai majdnem kiégették a retinámat,ezért a fejemre húztam a takarót. Mostanában annyira megváltozott az életem,és mind ez egy embernek köszönhető. 

Szerelembe estem egy olyan lányba,akibe nem kellett volna. 

Ha ez kiderül az egész világ ellenem fog fordulni. Mindenki az fogja mondani,gondolni hogy hogy tehettem ezt a legjobb barátommal. Bizonytalan vagyok mert nem tudom hogy Bella miként érez irántam. 

Közömbös azért nem lehetek neki,mert vissza csókolt akkor. 

De a szemében nem láttam azt a csillogást mint Eleanoréban szoktam. Eleanor. Nem tudom mi lehet vele ugyanis ha hív,nem veszem fel. Még mindig haragszok rá hogy egy ilyen fontos dolgot eltitkolt előlem,pedig a szerelme voltam. Tudnom kellett volna,és akkor talán nem lenne ez. 

Már aznap féltem hozzá érni,mikor mindez kiderült. Liamék szerint beszélnem kéne vele,és újra kéne kezdenünk,de nem tudom. Így nem hogy mást szeretek,és hogy egyszerűen rá nézni sem bírok. Talán majd idővel. 

De most nem. Megrándultam az ágyban mikor kopogtam az ajtómon. Nem akartam senkivel sem beszélni ezért nem válaszoltam. 

-Louis engedj be.-mondta Niall. 
-Menj el.-kiabáltam ki.
-Kérlek engedj be. 

Beszélnem kell valakivel,és most hogy Harry elutazott,és csak te vagy itthon veled tudok.-mondta kétségbe esve. Harry nincs itthon? 

De hát hova mehetett? Igaz hogy szünetünk van,mégis elutazott? Kimásztam az ágyból és elindultam az ajtó felé. Kicsit fáztam mivel egy szál boxerben aludtam.

Kinyitottam az ajtót,és Niall szomorú arcával találtam szemben magam.
-Gyere.-mutattam beljebb jelezvén hogy jöjjön beljebb. 

Bement és leült az ágyra,leültem mellé.
-Mondjad.-fordultam felé.
-Olyan egyedül érzem magam,és most olvastam a gyűlölködő üzeneteket,és rájöttem hogy én nem illek a bandába.
-Ne beszélj hülyeségeket! Igenis hozzánk tartozol. Te is ugyan úgy a banda része vagy mint én vagy Zayn. Ezt a hülyeséget verd ki a fejedből.-mondtam neki.
-Amúgy hova ment Harry?-tettem hozzá.
-Ja hát kikérte Bellát a börtönből és elvitte Dubaiba. 

Ráfért szerintem mindkettőjükre ez a nyaralás és hogy kettesben legyenek,megbeszéljenek mindent.-mondta mosolyogva. 
Nem hittem a fülemnek. Harry elvitte Bellát. Így hogy fogom őt meglátogatni? Kezem akaratlanul ökölbe szorult. Ideges lettem.
-Niall menj ki.-mondtam halkan.
-Mi? Miért?-fordult felém.
-Mondom kifelé!-kiabáltam rá. Ő zavarodott tekintettel kiment a szobámból,és becsukta maga mögött az ajtót. Felálltam,és elsétáltam az éjjeli szekrényemhez. Idegességemben a földhöz vágtam a virágos vázát,ami nagy zajjal jelezte hogy földet ért. Harry elvitte előlem a szerelmem. 

Legszívesebben sírtam volna,de nem tettem. Most mi tévő legyek? Tettem fel magamnak a kérdést.

33.fejezet. "Próbáljuk meg"

• 
   sziasztok meghoztam az új részt! Nagyon jól esnek a komijaitok. örömmel látom hogy van akinek tetszik a történetem. kérlek titeket komizzatok meg többen,és hosszabb komikat is írjatok.A következő részt nem tudom mikor tudom hozni,de próbalom majd minél előbb. Nem is húzom tovább szót kellemes olvasást. :) pusz :*
  
  
                                                     
  
  
  
  
  
  *Harry szemszöge*
  
  
   
  Fura volt eljönnöm Holmes Chapelből. Szomorú,de egyben boldog is voltam,hogy újra Londonban lehetek majd. Anyám csontropogtató öleléssel engedett útamra,Gemma pedig egy jó sok puszival. Amennyi bíztatást,és szeretetet kaptam most tőlük,ki merem állítani hogy Bella elé merek állni. Útközben egyszer meg kellett állnom tankolni,és vettem magamnak kaját,és piát. Az autó pályán,csak hajtottam,nem érdekelt hogy hánnyal megyek.
  Megfogom mutatni
• 
  
• a világnak hogy Harry Styles nem nőcsábász,és igen is tudd hűséges,kitartó lenni. 
  

  Nem vagyok olyan mint amilyennek leírnak a szennylapok.
  Ha kell,kivárom ezt a három évet amíg Bella bent van a börtönben.
   Ez az első számú tervem,aminek sikerülnie kell. A második hogy beszélnem kell a börtön vezetőjével hogy Bellát engedje ki pár napra.
  Ha muszály jöhet velünk pár rendőr,de nem egy börtönben fogok szerelmet vallani neki.
   Az sem érdekel hogy mennyit kér majd ezért cserébe a vezető,mert kifizetem. Bella
• nekem nagyon sokat ér,bármit meg tennék érte. 

  Ahogy egyre közelebb értem Londonhoz,feltünt a Big Ben,a London Eye,és még sok magas épület. Testemet átvette valamilyen furcsa érzés,amit nem tudok megmagyarázni. Virág. 

  Hirtelen eszembe jutott hogy kell valamit vinnem neki,hisz üres

   kézzel csak nem álhatok elé. Már London utcáin jártam mikor megláttam egy virágos standot. 

  Gyorsan leparkoltam,és átszaladtam az út túloldalára. 

  Néztem a sok fajta virágokat,és megláttam a legszebbet. 

  Egy vörös rózsát. A vörös szín
  
• a szeretet,szerelmet jelképezi.
  

  -Jó napot! Segíthetek valamiben?-jött oda hozzám egy idős hölgy.
  -Jó napot! Igen,ezt a csokor rózsát szeretném megvenni!-fordultam felé.
  -Rendben!-mondta majd kivette a vázából,és betette egy csomagolásba,és odaadta nekem.
  Kifizettem a virágot,elköszöntem a hölgytől,és elindultam a kocsimhoz.
  Remélem Bellának tetszeni fog. Beszálltam a kocsiba,az anyós ülésre tettem a virágot,és már indítottam is a motort. Hamar odaértem a börtön fő épületéhez,és leparkoltam egy szabad
• 
  

  
  

  helyre. Megfogtam a virágot,kiszálltam,és bezártam az autót.
  -Jó napot Uram!-köszöntött egy biztonsági őr,amikor beléptem az épületbe.
  -Jó napot! A börtön vezetőjét keresem!-mondtam neki,mivel nem tudtam hogy hívják,
  vagy hogy nő-e vagy férfi.
  -Első emelet,balra rögtön az első ajtó.-felelte.
  -Köszönöm.-mondtam neki,és már mentem is. Minnél előbb túl akarok lenni rajta,és látni őt. Tudni hogy pár méter választ el csak tőle,eléggé nyomasztó érzés.
   Amikor felértem,megtorpantam az ajtóban. Mivan ha férfi a
• 
  

  
  

  vezető? Nem fog hülyének nézni hogy egy csokor rózsával beállítok hozzá?
  Harry! Ne legyél már nyuszi! Belláért tedd meg. Gondoltam magamban.
  Rá tettem a kezem az ajtóra és kopogtam.
   Nem jött válasz,ezért még egyszer kopogtam.
  -Szabad!-jött bentről egy női hang. Felsóhajtottam,és megkönnyebbültem hogy nő a vezető. Megfogtam a kilincset és benyitottam. Egy kövér,rövid hajú,szemüveges nő ült velem szemben.
   Furán végig mért,majd mikor meglátta a rózsát a kezemben,elmosolyodott.
  Ferde fogai csak úgy virítottak
• 
  

  
  

  Nyeltem egy nagyot,és előre léptem.
  -Jó napot,Harry Styles vagyok!-nyújtottam neki a kezem. Felállt a székből,és kezett ráztunk.
  -Margaret Parker.-mutatkozott be.
  -Miben segíthetek?-kérdezte miközben leült.
  -Amúgy foglaljon helyet.-mutatott a szembe lévő székre. Leültem,és ránéztem.
  -Lenne egy nagy kérésem.
  Szeretném ha az egyik rabjukat kiengedné két napra,velem.-tettem hozzá.
  -Kicsodád?-kérdezte felvont szemöldökkel.
   Elég viccesen nézett,ki vissza kellett tartanom a nevetésem.
• 
  

  
  

  Nyugi Harry,ezt Bella miatt kell megtenned. Vágtam magam pofon képzeletben.
  -Bella Milfroodot! Ha akarja őröket is küldhet vele,csak engedje ki!-mondtam neki.
  -Nem is tudom....-makogta maga elé.
  -Kérem szépen!-döltem előre a székben!
  -Valamiért cserébe.-mondta,és közben ő is előre dölt. Kezeit összekulcsolta,és rám nézett. Minden féle lehetőség lepörgött most előttem.
  Csak rosszra tudtam gondolni. Biztos meg akar rontani engem.
  -Mit kér?-tettem fel a kérdést,de szerintem a hangomon ki lehetett
• 
  

  
  

  hogy félek a választól. Tényleg a legrosszabbra tudtam gondolni.
  -Egy One Direction jegyet az unoka húgomnak!-mondta mosolyogva.
   Megkönnyebülten döltem hátra a széken. Csak ennyit akar?
  Gondoltam magamban. Százat is kap,ezért cserébe.
  -Rendben.-feleltem.
  -Akkor a következő látogatásnál hozza majd el,jó?-kérdezte.
  -Van nálam,csak a kocsiban,szóval már ma megkapja.-mondtam neki.
• 
  

  
  

  -Hord magánál koncert jegyeket?-kérdezte kuncogva. Vicces volt ahogy kuncogott,és így még jobban rálátást nyertem a ferde fogaira.
  Harry,de bunkó vagy! Megint pofon vágtam magam képzeletben.
  -Igen hordok,az sose árt ha van nálam.-feleltem mosolyogva. Ő csak bólintott.
  -Akkor mehetek Bella Milfroodhoz?-tettem fel a számomra,létfontosságú kérdést.
  -Persze! Menjen csak!-mutatott az ajtó felé.
  -Köszönöm!-mondtam neki és már mentem is az ajtó felé.
  -Viszontlátásra!-mondtam neki,és meg sem vártam a választ,
• 
  

  
  

  rohantam is Bellához.
   Futottam,annyira örültem hogy két napot velem lehet! Csak mi ketten,senki nem zavar meg minket. Már csak az volt a kérdés hogy
  Bella beleegyezik-e. Remélem igen. Átszaladtam a másik épületbe,ahol a rabokat tartják,és megálltam a pultnál. Mivel nem volt itt senki,elkezdtem dobolni a pulton.
   Aztán hirtelen megláttam egy táblát,amire az volt ráírva. "CSENGESSEN,HA SENKI NEM TARTÓZKODIK ITT!!"
  Nem kellett többször elolvasnom,eszeveszett mondjára nyomtam a csengőt. Pár perccel később
• 
  

  
  

  egy ajtó mögül megjelent egy alacsony köpcös férfi,és felém vette az irányt.
  -Jó Napot! Miben segíthetek?-kérdezte mikor kezet ráztunk.
  -Bella Milfroodhoz jöttem látogatóba,és el is vinném őt két napra!
   A főnöke már bele is egyezett.
  -mondtam neki határozottan.
  Kicsit furán nézett,de bólintott.
  -Legyen szíves utánam jönni.-intett maga elé.
  -Mostanában sokat látogatják ezt a nőt.-mondta hátra fordulva.
  -Nem is tudtam hogy,látogatják!-feleltem neki. Biztos Eleanor,Aria látogatják,gondoltam.
• 
  

  
  

  -Pedig látogatják!
  De a legutóbb rosszul lett,ezért a börtön vizsgálójába kellett vinni.-mondta. Rosszul lett? Talán beteg? Vagy rosszul bánnak is vele? Tettem fel magamban a kérdéseket.
  -Itt is volnánk-mondta az őr.
  -Köszönöm!-mondtam neki,majd ott hagyott.
  Nyeltem egy nagyot majd bemtentem a kis szobába. Újra itt vagyok.
   Amikor utoljára itt jártam,akkor is össze vesztünk. Most nem így kell lennie.
  Leültem egy székre,és vártam hogy Bella belépjen azon az ajtón.
• 
  

  
  

  
  
  
  *Zayn szemszöge*
              
                                                           
  
  
  
  
  
  
  Miután elmentünk Perrievel az étteremből,a lakásomra mentünk. Perrie egész úton csendben ült mellettem,én meg elvoltam a gondolataimban.
   Amikor megkérkeztünk,leparkoltam,és kiszálltunk a kocsiból. Elővettem a lakás kulcsot,és kinyitottam az ajtót.
  -Menj előre addig beviszem a kocsit a garázsba.-mondtam Perrienek. Ő csak bólintott. Aria sokat van rosszul! Tisztán hallottam mikor ezt mondta Perrienek! Vajon mitől? Össze szedett valamilyen vírust? Beszélnem kell vele! Tudnom kell hogy mi a
• 
  

  
  

  baja. Tudom milyen,fél elmenni az orvoshoz,de ha komoly a dolog,akkor mindenképp el kell neki mennie. Amikor bevittem a kocsit a garázsba,a garázsból egy ajtón bementem a házba. Perrie a konyhában volt,és az asztalnál ült. Valamin nagyon gondolkozott. Oda mentem hozzá,és megpusziltam a homlokát.
  -Mi a baj?-kérdeztem tőle és leültem mellé. Megfogtam a kezét,és elkezdtem simogatni.
  -Csak szeretlek!-mosolygott rám.
  -Tudod hogy én is szeretlek!-mondtam neki,és egy lágy csókot adtam neki.
  -Zayn?-kérdezte
• 
  

  
  

  -Igen Perre?-mondtam neki.
  Nem tudom mit akar mondani,de látszott a szemén hogy valamire nagyon kiváncsi.
  -Mondjad nyugodtan!-és közben simogattam a kézfejét.
  -Aria sokat van rosszul. Elmondta nekem a wc-ben hogy sokszor jön rá rosszullét. É-én....aggódom érte!-mondta Perrie halkan.
  -Aggódsz érte?-kérdeztem vissza,mert azt hittem rosszul hallok.
  -Tudom hogy alig ismerem,és hogy nem ezt kéne éreznem,de igen Zayn.
  Csodálom őt,ahogy így kibírta melletted!-nevette el magát.
  -Erős nő,az biztos!-mondtam neki
• -Látszik rajta!-mosolygott Perrie.
  
  

  -Zayn,gondolkoztál már azon hogy hány gyereket akarsz majd,és hogy mikor?-kérdezte csillogó szemekkel.
  -Gondolkoztam rajta,de nem tudom. Talán kettöt! Egy fiút,és egy kislányt.
  De én annak is örülnék ha egészséges lenne.
  Hogy mikor,azt nem tudom pontosan,de hogy nem most az biztos. De miért kérdezed?-kérdeztem tőle.
• 
  

  
  

  -Csak úgy! Jó látni hogy te is így gondolkodsz mint én.-mondta majd megcsókolt.
  Csókja egyre követelözőbb lett,és közben beült az ölembe.
   Számról áttért a nyakamra,és utána újra a számra. Benyúltam a térd hajlatába,felvettem,felálltam vele az asztaltól,és meg sem álltam a szobánkig.
• 
  

  
  

  
  
  
  *Harry szemszöge*
   
                                                                
  
  
  
  
  
  Ahogy megpillantottam Bellát,felálltam az asztaltól.
  -Harry?-mondta ki a nevem,és a nyakamba ugrott.
  Jó szorosan magamhoz szorítottam,mintha féltem volna hogy elveszítem.
  -Hát eljöttél! Meglátogattál!-mondta miközben feje a mellkasomon volt.
  Nem erre a reakcióra számítottam,mert azt
  hittem hogy ki fog borulni,hogy megint elküld a búsba,de nem így történt.
  -Itt vagyok nem? Igaz kicsit későn jöttem,
  de a lényeg hogy itt vagyok.-mosolyogtam rá. Szeme csak úgy csillogott,mint éjszaka a
• 
  

  
  

  csillagok. Még így is tetszett nekem,ebben a börtön ruhában.
  Nem érdekelt hogy mások mit fognak hozzá szólni hogy vele látnak,mert szeretem.
  -Örülök hogy itt vagy.-mondta miközben rám nézett.
  -Én is,elhiheted.-feleltem.
  Mélyen belenéztem a szemébe,és késztetést éreztem hogy megcsókoljam.
   Ránéztem az ajkára,amit megnyalt. Nem gondolkoztam,hirtelen ajkamat ajkára tapasztottam.
• 
  

  
  

  Amikor az ajka az ajkamhoz ért,
  tudtam, hogy ha száz évig élnék, és a világ minden
  országát bejárnám, akkor sem élhetnék át semmi ahhoz
  foghatót, mint amikor megcsókoltam álmaim
  asszonyát, akit, tudtam,hogy örökké szeretni fogok.
  Nyelvünk egymás ellen versenyzett,de tetszett.
  Megfogtam a derekát,és jobban magamhoz húztam.
  Csókunk olyan volt,mintha ez lett volna az első.
  Miközben csókolt,beletúrt a hajamba,és kicsit meghúzta. Utoljára egy csókot hintettem az ajkára,majd eltávolodtam tőle.
• 
  

  
  

  -Gyere menjünk!-ragadtam meg a kezét,és elindultam az ajtó felé,de Bella nem mozdult.
  -Én nem mehetek el innen!
  Tudod három évre bezártak!-mondta. Hát persze!
  Ő nem tudd az ötletemről.
  -Eljöhetsz velem pár napra,vagyis én két napra gondoltam,de eldöntheted hogy elakarsz-e velem jönni,vagy nem. Ha netán igent mondasz,eldöntheted hogy hány napra.
  Mindent eltudok intézni.-mosolyogtam rá.
  -Hogy tudtad elintézni?-kérdezte.
  -Tudod egy One Direction koncert jegyért mindenki megvehető.-felelrem büszkén.
• 
  

  
  

  -Szóvaaal...akkor csak mi?
  Édes kettesben nem tudom hol.-izlelgette a szavakat.
  -Igen! Így valahogy.-bólintottam egyet.
  -Mi lesz akkor ha össze veszünk valamin?
  Mert mi képesek vagyunk rá.-mosolyodott el.
  -Probáljuk meg!-kacsintottam rá.
  -Meg amúgy is!-húztam magamhoz.
  -Teszek róla hogy egy apró veszekedés se legyen köztünk.-kacsintottam rá.
  -Majd meglátjuk.-kacsintott vissza.
  -Akkor eljössz velem?-tettem fel a számomra fontos kérdést.