33.fejezet. "Próbáljuk meg"

• 
   sziasztok meghoztam az új részt! Nagyon jól esnek a komijaitok. örömmel látom hogy van akinek tetszik a történetem. kérlek titeket komizzatok meg többen,és hosszabb komikat is írjatok.A következő részt nem tudom mikor tudom hozni,de próbalom majd minél előbb. Nem is húzom tovább szót kellemes olvasást. :) pusz :*
  
  
                                                     
  
  
  
  
  
  *Harry szemszöge*
  
  
   
  Fura volt eljönnöm Holmes Chapelből. Szomorú,de egyben boldog is voltam,hogy újra Londonban lehetek majd. Anyám csontropogtató öleléssel engedett útamra,Gemma pedig egy jó sok puszival. Amennyi bíztatást,és szeretetet kaptam most tőlük,ki merem állítani hogy Bella elé merek állni. Útközben egyszer meg kellett állnom tankolni,és vettem magamnak kaját,és piát. Az autó pályán,csak hajtottam,nem érdekelt hogy hánnyal megyek.
  Megfogom mutatni
• 
  
• a világnak hogy Harry Styles nem nőcsábász,és igen is tudd hűséges,kitartó lenni. 
  

  Nem vagyok olyan mint amilyennek leírnak a szennylapok.
  Ha kell,kivárom ezt a három évet amíg Bella bent van a börtönben.
   Ez az első számú tervem,aminek sikerülnie kell. A második hogy beszélnem kell a börtön vezetőjével hogy Bellát engedje ki pár napra.
  Ha muszály jöhet velünk pár rendőr,de nem egy börtönben fogok szerelmet vallani neki.
   Az sem érdekel hogy mennyit kér majd ezért cserébe a vezető,mert kifizetem. Bella
• nekem nagyon sokat ér,bármit meg tennék érte. 

  Ahogy egyre közelebb értem Londonhoz,feltünt a Big Ben,a London Eye,és még sok magas épület. Testemet átvette valamilyen furcsa érzés,amit nem tudok megmagyarázni. Virág. 

  Hirtelen eszembe jutott hogy kell valamit vinnem neki,hisz üres

   kézzel csak nem álhatok elé. Már London utcáin jártam mikor megláttam egy virágos standot. 

  Gyorsan leparkoltam,és átszaladtam az út túloldalára. 

  Néztem a sok fajta virágokat,és megláttam a legszebbet. 

  Egy vörös rózsát. A vörös szín
  
• a szeretet,szerelmet jelképezi.
  

  -Jó napot! Segíthetek valamiben?-jött oda hozzám egy idős hölgy.
  -Jó napot! Igen,ezt a csokor rózsát szeretném megvenni!-fordultam felé.
  -Rendben!-mondta majd kivette a vázából,és betette egy csomagolásba,és odaadta nekem.
  Kifizettem a virágot,elköszöntem a hölgytől,és elindultam a kocsimhoz.
  Remélem Bellának tetszeni fog. Beszálltam a kocsiba,az anyós ülésre tettem a virágot,és már indítottam is a motort. Hamar odaértem a börtön fő épületéhez,és leparkoltam egy szabad
• 
  

  
  

  helyre. Megfogtam a virágot,kiszálltam,és bezártam az autót.
  -Jó napot Uram!-köszöntött egy biztonsági őr,amikor beléptem az épületbe.
  -Jó napot! A börtön vezetőjét keresem!-mondtam neki,mivel nem tudtam hogy hívják,
  vagy hogy nő-e vagy férfi.
  -Első emelet,balra rögtön az első ajtó.-felelte.
  -Köszönöm.-mondtam neki,és már mentem is. Minnél előbb túl akarok lenni rajta,és látni őt. Tudni hogy pár méter választ el csak tőle,eléggé nyomasztó érzés.
   Amikor felértem,megtorpantam az ajtóban. Mivan ha férfi a
• 
  

  
  

  vezető? Nem fog hülyének nézni hogy egy csokor rózsával beállítok hozzá?
  Harry! Ne legyél már nyuszi! Belláért tedd meg. Gondoltam magamban.
  Rá tettem a kezem az ajtóra és kopogtam.
   Nem jött válasz,ezért még egyszer kopogtam.
  -Szabad!-jött bentről egy női hang. Felsóhajtottam,és megkönnyebbültem hogy nő a vezető. Megfogtam a kilincset és benyitottam. Egy kövér,rövid hajú,szemüveges nő ült velem szemben.
   Furán végig mért,majd mikor meglátta a rózsát a kezemben,elmosolyodott.
  Ferde fogai csak úgy virítottak
• 
  

  
  

  Nyeltem egy nagyot,és előre léptem.
  -Jó napot,Harry Styles vagyok!-nyújtottam neki a kezem. Felállt a székből,és kezett ráztunk.
  -Margaret Parker.-mutatkozott be.
  -Miben segíthetek?-kérdezte miközben leült.
  -Amúgy foglaljon helyet.-mutatott a szembe lévő székre. Leültem,és ránéztem.
  -Lenne egy nagy kérésem.
  Szeretném ha az egyik rabjukat kiengedné két napra,velem.-tettem hozzá.
  -Kicsodád?-kérdezte felvont szemöldökkel.
   Elég viccesen nézett,ki vissza kellett tartanom a nevetésem.
• 
  

  
  

  Nyugi Harry,ezt Bella miatt kell megtenned. Vágtam magam pofon képzeletben.
  -Bella Milfroodot! Ha akarja őröket is küldhet vele,csak engedje ki!-mondtam neki.
  -Nem is tudom....-makogta maga elé.
  -Kérem szépen!-döltem előre a székben!
  -Valamiért cserébe.-mondta,és közben ő is előre dölt. Kezeit összekulcsolta,és rám nézett. Minden féle lehetőség lepörgött most előttem.
  Csak rosszra tudtam gondolni. Biztos meg akar rontani engem.
  -Mit kér?-tettem fel a kérdést,de szerintem a hangomon ki lehetett
• 
  

  
  

  hogy félek a választól. Tényleg a legrosszabbra tudtam gondolni.
  -Egy One Direction jegyet az unoka húgomnak!-mondta mosolyogva.
   Megkönnyebülten döltem hátra a széken. Csak ennyit akar?
  Gondoltam magamban. Százat is kap,ezért cserébe.
  -Rendben.-feleltem.
  -Akkor a következő látogatásnál hozza majd el,jó?-kérdezte.
  -Van nálam,csak a kocsiban,szóval már ma megkapja.-mondtam neki.
• 
  

  
  

  -Hord magánál koncert jegyeket?-kérdezte kuncogva. Vicces volt ahogy kuncogott,és így még jobban rálátást nyertem a ferde fogaira.
  Harry,de bunkó vagy! Megint pofon vágtam magam képzeletben.
  -Igen hordok,az sose árt ha van nálam.-feleltem mosolyogva. Ő csak bólintott.
  -Akkor mehetek Bella Milfroodhoz?-tettem fel a számomra,létfontosságú kérdést.
  -Persze! Menjen csak!-mutatott az ajtó felé.
  -Köszönöm!-mondtam neki és már mentem is az ajtó felé.
  -Viszontlátásra!-mondtam neki,és meg sem vártam a választ,
• 
  

  
  

  rohantam is Bellához.
   Futottam,annyira örültem hogy két napot velem lehet! Csak mi ketten,senki nem zavar meg minket. Már csak az volt a kérdés hogy
  Bella beleegyezik-e. Remélem igen. Átszaladtam a másik épületbe,ahol a rabokat tartják,és megálltam a pultnál. Mivel nem volt itt senki,elkezdtem dobolni a pulton.
   Aztán hirtelen megláttam egy táblát,amire az volt ráírva. "CSENGESSEN,HA SENKI NEM TARTÓZKODIK ITT!!"
  Nem kellett többször elolvasnom,eszeveszett mondjára nyomtam a csengőt. Pár perccel később
• 
  

  
  

  egy ajtó mögül megjelent egy alacsony köpcös férfi,és felém vette az irányt.
  -Jó Napot! Miben segíthetek?-kérdezte mikor kezet ráztunk.
  -Bella Milfroodhoz jöttem látogatóba,és el is vinném őt két napra!
   A főnöke már bele is egyezett.
  -mondtam neki határozottan.
  Kicsit furán nézett,de bólintott.
  -Legyen szíves utánam jönni.-intett maga elé.
  -Mostanában sokat látogatják ezt a nőt.-mondta hátra fordulva.
  -Nem is tudtam hogy,látogatják!-feleltem neki. Biztos Eleanor,Aria látogatják,gondoltam.
• 
  

  
  

  -Pedig látogatják!
  De a legutóbb rosszul lett,ezért a börtön vizsgálójába kellett vinni.-mondta. Rosszul lett? Talán beteg? Vagy rosszul bánnak is vele? Tettem fel magamban a kérdéseket.
  -Itt is volnánk-mondta az őr.
  -Köszönöm!-mondtam neki,majd ott hagyott.
  Nyeltem egy nagyot majd bemtentem a kis szobába. Újra itt vagyok.
   Amikor utoljára itt jártam,akkor is össze vesztünk. Most nem így kell lennie.
  Leültem egy székre,és vártam hogy Bella belépjen azon az ajtón.
• 
  

  
  

  
  
  
  *Zayn szemszöge*
              
                                                           
  
  
  
  
  
  
  Miután elmentünk Perrievel az étteremből,a lakásomra mentünk. Perrie egész úton csendben ült mellettem,én meg elvoltam a gondolataimban.
   Amikor megkérkeztünk,leparkoltam,és kiszálltunk a kocsiból. Elővettem a lakás kulcsot,és kinyitottam az ajtót.
  -Menj előre addig beviszem a kocsit a garázsba.-mondtam Perrienek. Ő csak bólintott. Aria sokat van rosszul! Tisztán hallottam mikor ezt mondta Perrienek! Vajon mitől? Össze szedett valamilyen vírust? Beszélnem kell vele! Tudnom kell hogy mi a
• 
  

  
  

  baja. Tudom milyen,fél elmenni az orvoshoz,de ha komoly a dolog,akkor mindenképp el kell neki mennie. Amikor bevittem a kocsit a garázsba,a garázsból egy ajtón bementem a házba. Perrie a konyhában volt,és az asztalnál ült. Valamin nagyon gondolkozott. Oda mentem hozzá,és megpusziltam a homlokát.
  -Mi a baj?-kérdeztem tőle és leültem mellé. Megfogtam a kezét,és elkezdtem simogatni.
  -Csak szeretlek!-mosolygott rám.
  -Tudod hogy én is szeretlek!-mondtam neki,és egy lágy csókot adtam neki.
  -Zayn?-kérdezte
• 
  

  
  

  -Igen Perre?-mondtam neki.
  Nem tudom mit akar mondani,de látszott a szemén hogy valamire nagyon kiváncsi.
  -Mondjad nyugodtan!-és közben simogattam a kézfejét.
  -Aria sokat van rosszul. Elmondta nekem a wc-ben hogy sokszor jön rá rosszullét. É-én....aggódom érte!-mondta Perrie halkan.
  -Aggódsz érte?-kérdeztem vissza,mert azt hittem rosszul hallok.
  -Tudom hogy alig ismerem,és hogy nem ezt kéne éreznem,de igen Zayn.
  Csodálom őt,ahogy így kibírta melletted!-nevette el magát.
  -Erős nő,az biztos!-mondtam neki
• -Látszik rajta!-mosolygott Perrie.
  
  

  -Zayn,gondolkoztál már azon hogy hány gyereket akarsz majd,és hogy mikor?-kérdezte csillogó szemekkel.
  -Gondolkoztam rajta,de nem tudom. Talán kettöt! Egy fiút,és egy kislányt.
  De én annak is örülnék ha egészséges lenne.
  Hogy mikor,azt nem tudom pontosan,de hogy nem most az biztos. De miért kérdezed?-kérdeztem tőle.
• 
  

  
  

  -Csak úgy! Jó látni hogy te is így gondolkodsz mint én.-mondta majd megcsókolt.
  Csókja egyre követelözőbb lett,és közben beült az ölembe.
   Számról áttért a nyakamra,és utána újra a számra. Benyúltam a térd hajlatába,felvettem,felálltam vele az asztaltól,és meg sem álltam a szobánkig.
• 
  

  
  

  
  
  
  *Harry szemszöge*
   
                                                                
  
  
  
  
  
  Ahogy megpillantottam Bellát,felálltam az asztaltól.
  -Harry?-mondta ki a nevem,és a nyakamba ugrott.
  Jó szorosan magamhoz szorítottam,mintha féltem volna hogy elveszítem.
  -Hát eljöttél! Meglátogattál!-mondta miközben feje a mellkasomon volt.
  Nem erre a reakcióra számítottam,mert azt
  hittem hogy ki fog borulni,hogy megint elküld a búsba,de nem így történt.
  -Itt vagyok nem? Igaz kicsit későn jöttem,
  de a lényeg hogy itt vagyok.-mosolyogtam rá. Szeme csak úgy csillogott,mint éjszaka a
• 
  

  
  

  csillagok. Még így is tetszett nekem,ebben a börtön ruhában.
  Nem érdekelt hogy mások mit fognak hozzá szólni hogy vele látnak,mert szeretem.
  -Örülök hogy itt vagy.-mondta miközben rám nézett.
  -Én is,elhiheted.-feleltem.
  Mélyen belenéztem a szemébe,és késztetést éreztem hogy megcsókoljam.
   Ránéztem az ajkára,amit megnyalt. Nem gondolkoztam,hirtelen ajkamat ajkára tapasztottam.
• 
  

  
  

  Amikor az ajka az ajkamhoz ért,
  tudtam, hogy ha száz évig élnék, és a világ minden
  országát bejárnám, akkor sem élhetnék át semmi ahhoz
  foghatót, mint amikor megcsókoltam álmaim
  asszonyát, akit, tudtam,hogy örökké szeretni fogok.
  Nyelvünk egymás ellen versenyzett,de tetszett.
  Megfogtam a derekát,és jobban magamhoz húztam.
  Csókunk olyan volt,mintha ez lett volna az első.
  Miközben csókolt,beletúrt a hajamba,és kicsit meghúzta. Utoljára egy csókot hintettem az ajkára,majd eltávolodtam tőle.
• 
  

  
  

  -Gyere menjünk!-ragadtam meg a kezét,és elindultam az ajtó felé,de Bella nem mozdult.
  -Én nem mehetek el innen!
  Tudod három évre bezártak!-mondta. Hát persze!
  Ő nem tudd az ötletemről.
  -Eljöhetsz velem pár napra,vagyis én két napra gondoltam,de eldöntheted hogy elakarsz-e velem jönni,vagy nem. Ha netán igent mondasz,eldöntheted hogy hány napra.
  Mindent eltudok intézni.-mosolyogtam rá.
  -Hogy tudtad elintézni?-kérdezte.
  -Tudod egy One Direction koncert jegyért mindenki megvehető.-felelrem büszkén.
• 
  

  
  

  -Szóvaaal...akkor csak mi?
  Édes kettesben nem tudom hol.-izlelgette a szavakat.
  -Igen! Így valahogy.-bólintottam egyet.
  -Mi lesz akkor ha össze veszünk valamin?
  Mert mi képesek vagyunk rá.-mosolyodott el.
  -Probáljuk meg!-kacsintottam rá.
  -Meg amúgy is!-húztam magamhoz.
  -Teszek róla hogy egy apró veszekedés se legyen köztünk.-kacsintottam rá.
  -Majd meglátjuk.-kacsintott vissza.
  -Akkor eljössz velem?-tettem fel a számomra fontos kérdést.